Vecsés varázsa: egy különleges város kincsei

Vecsés városa gazdag történelmi háttérrel büszkélkedhet, ugyanakkor ez a történet szomorú fordulatokat vett a II. világháború idején, hiszen a fontosabb épületei megsemmisültek. A település feldolgozta a károkat, illetve veszteségeket új épületek pótlásával és jelen cikkünkben feltárjuk az újjászületett Vecsés emlékezetes látnivalóit.

Vecsés Pest vármegyében, a Pesti-síkságon terül el, és négy egymástól jól elkülönülő településrészből áll: Falu, Felsőtelep, Andrássy telep, Halmi telep, amelynek mindegyike tartalmaz olyan építészeti látványosságokat, amelyeket mindenképp érdemes megtekintenie az erre látogatóknak.

Falu

A Falu a legősibb településrész, amelyen keresztül haladva, a város keleti részén, a Hősök ligetében találkozhatunk az I. világháború vecsési áldozatainak emlékművével. Branczeiz János egyedi kreációját, amelynek műkő részeit Massza Sándor alkotta, 1922. október 8-án avatta fel Vecsés város vezetősége.
A település legidősebb parkját, amely az emlékmű otthonául szolgál, illetve az egykori központi részt alkotta, nemrégiben felújították.

Vecsés, I. világháborús és 1938-as emlék, alkotója: Branczeiz János, forrás: kozter.hu

Úgyszintén a Fő úton helyezkedik el a több, mint 250 éves, hajdani Cifra csárda épülete. A Cifra csárda falszerkezetét illetően ismert, hogy az alsó rétegek elhelyezésekor terméskövet alkalmaztak, erre került a kiégetett tégla, végül pedig a felső réteg, amely vályogtéglából állt. A Cifra csárda volt Vecsés azon két épületének egyike, amely megjelent az első katonai térképen.

A Jókai Mór utca sarkán a Szent Kereszt Felmagasztalása templom látható, amelyet 1963-ban szenteltek fel, a templom oldalán pedig egy márvány tábla emlékeztet bennünket a II. világháborús áldozatok neveire. Egy érdekes tény a templomról, hogy a repülőtér közelsége miatt torony felépítését nem engedélyezték a hatóságok, ezért a templom jobb oldalán egy kilenc méter magas haranglábon lett elhelyezve Vecsés, 1813-as évben öntött harangja.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom öntött harangja; forrás: Vecsés – Óváros Plébánia

Felsőtelep

Felsőtelep településrész két központtal is rendelkezik: Petőfi tér és a Szent István tér. A Petőfi téren található Vecsés legnagyobb és legrégebbi oktatási intézménye, a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény története a XX. század elejére nyúlik vissza, ugyanis az iskola alapító okirata szerint már 1919-ben Állami Elemi Népiskola működött ezen a helyen, mellette pedig 1916-ban létrehozták a Vecsés Telepi Római Katolikus Egyházközösségi Polgári Leányiskolát.

Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium;
forrás: Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

Az oktatási igények növekedésével és a város fejlődésével párhuzamosan szükségessé vált egy nagyobb és sokoldalúbb oktatási intézmény létrehozása, ezért az 1970-es évek végén egy 16 tantermes épület megvalósítására került sor. Az intézmény hagyományait és értékeit a közösség is büszkén őrzi, így az iskola továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be Vecsés oktatási és kulturális életében. 

Az iskola épülete a mellette lévő, neoromán stílusban épült, Petrovácz Gyula által tervezett Jézus Szentséges Szíve nevét viselő és 1921. április 23-án felszentelt templomhoz csatlakozik.

Vecsés, Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Jézus Szentséges Szíve templom;
forrás: Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

Egy figyelemre méltó érdekesség a templom festményeivel kapcsolatban, hogy secco (szekkó) módszerrel készültek és az Árpádházi szentek arcképcsarnokát alkotják. A szentély, azaz a Szent Gellért, Boldog Özséb, Boldog Mór, Magyarok Nagyasszonya, Kapisztrán Szent János képeit ifj. Lelkes Andrásnak köszönhetjük, a hajó képeit pedig – Szent István, Szent László, Boldog Gizella, Szent Margit – Leszkovszky Antal festette.

A településrész másik központja a Szent István tér, amely egész Vecsés központját is alkotja. Az ezredforduló tiszteletére alkotta meg Seres János és Szórádi Zsigmond a Koronás Ivókutat, amely Szent István államalapító királyunknak méltó emlékét szolgálja. A 4,5 méter magas emlékmű mészkőből és vörösrézből készült. 

Vecsés, Koronás ivókút; alkotói: Szórádi Zsigmond, Seres János, Madar Gyula; forrás: kozterkep.hu

Az Andrássy telep

Az Andrássy telep a néhai miniszterelnökről kapta a nevét, és itt helyezkedik el a Kreybig László és Árkay Bertalan által tervezett modern gótikus stílusú templom, amely Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről kapta a nevét.

A templomot 1959. december 14-én szenteltek fel, és legfőbb értékét a megközelítőleg 150 éves madonna szobor képezi, amely 11 mázsás carrarai márványból készült. A mellékoltárok jobb oldalán az Irgalmas Jézus, bal oldalán pedig Szent Hedvig látható. Ezen festményeket egy lengyel művész alkotta, a Szent Hedvig mellékoltárában helyezték el a nevezett szent ereklyéjét. A jobb oldali mellékoltár lapján írta Fekete István Tíz szál gyertya című regényét. 

Az Erzsébet tér Vecsés egyik legszebb része, hiszen megannyi emlékfalat tartogat a kirándulók számára, többek között az Aradi Vértanúk emlékfalát, amely a Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola földszinti aulájában helyezkedik el. A téren, a Deák Ferenc utca tengelyében látható továbbá egy II. világháborús emlékmű, a plébánia kertjében pedig a Trianon emlékmű.

Vecsés, Trianon-emlékmű; tervezők: Hompoth Zoltán és Szalontai János, építész, közreműködő: Márkus Ferenc; forrás: kozterkep.hu

Halmi telep

1931. július 9-én, Halmy József földbirtokos parcelláztatta földbirtokának egy részét, és ezzel megteremtette a jelenkori településrész alapjait. Korábban ezen a részen a kastély, illetve a présház volt látható, előbbi azonban megsemmisült, egy megmaradt lépcsőjét pedig a Falusi templomba építették. Ezen a területen található a Halmy József által, Vecsés sportolni vágyó ifjúságának adományozott Sportpálya.

Kultúrpont – zene, színház, könyvtár és képzőművészet

Vecsés város látnivalóinak listája még nem ér véget itt, hiszen a kirándulók további kulturális programokban vehetnek részt: évente több nagyszabású rendezvény lebonyolítására kerül sor a szabadtéri színpadon, amellyel egyébként kevés település rendelkezik. A Róder Imre Városi Könyvtár és a Gyermek könyvtár, amely a Bálint Ágnes Kulturális Központ épületében kapott helyet, szeretettel várja az olvasni vágyókat, akik több ezer kötet közül válogathatnak, a Kulturális Központban továbbá, Vecsés neves festőjének, Gammel József nevét viselő Képzőművészeti Kör is működik. Ugyancsak itt funkcionál a Kisspista Színház, a gyermekek számára pedig a Mazsola játszóház nyújthat kikapcsolódást.

Vecsés, Bálint Ágnes Kulturális Központ, forrás: Vecsés Város Önkormányzata

Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola és Tádé neveihez több generáció csodás emlékei fűződnek, amelyeknek alkotója, Bálint Ágnes írónő, Vecsésen élt és kreált. Munkásságát a róla elnevezett Emlékház őrzi, amely a Barcsai utca 1. szám alatt található. 

A város történelmi helyszínei emlékeztetnek bennünket arra, hogy a történelmi sorscsapások hogyan képesek változásokat okozni egy város életútjában, ugyanakkor a nem túl fényes idők ellenére, Vecsés város a megújulás és újjászületés nemes példáját szolgálja. 

A látnivalók leírásának forrása: Vecsés Város Önkormányzata www.vecses.hu

Szerző: Daibau Magazin

ez is érdekelheti

Érkezési és beléptetési információk // Nyáresti színházi előadások // BÁKK – Vecsés

Kérjük kedves közönségünket, hogy a pénteki (07. 05.) és a vasárnapi (07. 07.) alkalmakra időben érkezzenek, hogy kényelmesen és zökkenőmentesen tudják elfoglalni helyeiket. Kapunyitás, beléptetés megkezdése: 19:30 óra. 

Meseíró pályázat 2024

Idén is meghirdetjük az immáron hagyományos Meseíró pályázatunkat, ahol a a környezettudatosság és az újrahasznosítás jegyében várjuk „zöld” meséiteket!